Amennyiben idén nyáron bárki látott Budapesten egy fiatal lányt a Duna-parton guberálni, az jó eséllyel én voltam. Guberálás alatt a hihetetlenül lassú, látszólag teljesen céltalan fel-alá sétálást értem, közben minden egyes kő alá betekintve, belebújva a bokrokba, az összes tereptárgyat alaposan szemügyre véve, és ezt ismételve hosszú órákon keresztül. Mindeközben nem az elhagyott lakáskulcsomat kerestem, nem fémdobozokat, vasdarabokat szedegettem és nem is az élet nagy kérdéseim elmélkedtem, hanem határozott céllal szitakötőket kerestem. Azon belül is folyami szitakötőket.
A folyami szitakötők családjának (Odonata: Gomphidae) négy képviselője fordul elő hazánkban (Gomphus flavipes, Gomphus vulgatissimus, Onychogomphus forcipatus, Ophiogomphus cecilia). Mind a négy faj védett Magyarországon (természetvédelmi értékük 5 000 - 50 000 Ft!), emellett a G. flavipes és az O. cecilia a Natura 2000-es közösségi jelentőségű fajok közé tartozik. Állományaik fennmaradását elsősorban a vízminőség romlása, a vízszennyezés, illetve a medret vagy a parti sávot érintő beavatkozások veszélyeztetik. Bár jórészt észrevétlenek (lásd Szitakötők), élőhelyeiken (kis- és nagyvízfolyások) igen nagy egyedszámban lehetnek jelen. Korábbi vizsgálataim szerint a Duna Budapest fölötti szakaszán mind a négy hazai faj megtalálható (ami viszonylag ritka), ráadásul az egyik faj (G. flavipes) kifejezetten tömeges előfordulású. Ennek ismeretében adódott a kérdés, hogy a nagyvárosi feltételek mellett, ahol a szitakötők szempontjából több kedvezőtlen hatás is érvényesül, ez a helyzet hogyan változik.
A „Nagyvárosi szitakötők” projekt célja azt feltárni, hogy a Duna budapesti szakaszán a számos kedvezőtlen tényező (pl. nagyvárosi környezet, vízszennyezés, mederrendezések, hajóforgalom) hogyan befolyásolja a folyami szitakötő-együttes fajösszetételét és a fajok mennyiségi viszonyait; másrészt milyen mértékű antropogén eredetű (emberi tényezőknek tulajdonítható) halálozás lép fel a szitakötők kirepülése során. A blog ezt a kutatást bemutatja be időrendben, olykor fontos szakmai tartalommal, míg máskor kevésbé tudományos szempontból.
A kutatást a TÁMOP 4.2.4.A/2-11-1-2012-0001 azonosító számú Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése konvergencia program című kiemelt projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.
