Nagyvárosi szitakötők

Tiszavirágzás az igonyai szakadópartnál (Felső-Tisza, Gulács). A tiszavirág (Palingenia longicauda) korábban Európa-szerte megtalálható volt, mára azonban elterjedése csupán a Tisza és a Rába vízrendszerére korlátozódik.

Nem éppen hatalmas termetéről nevezetes, ránézésre pedig kimondottan ártalmatlan, sőt, inkább dekoratívan ügyefogyott. Mégis, mikor elérkezik az idő, nyüzsgő tömegei eltántoríthatatlanul lepik el a Tiszát. Legalább is néhány estére. Mert ha menni kell, hát menni kell!

Elsőként a hím lárvák vedlenek úgynevezett szubimágóvá, majd megkezdik a partraszállást (szó szerint, hisz röpképesek), amikor is akadályt nem ismerve, lényegében bármilyen természetes, avagy mesterséges (pl. csónak, sörösdoboz) aljzaton megkapaszkodva immár párzásra képes, kifejlett imágóvá vedlenek. Ilyenkor a gyanútlan szemlélődőből is könnyen kirepülési aljzat lesz (nem beszélve arról, hogy nem csupán egy-két kósza állatkára lehet számítani, hanem egész csapatokra). A művelet végeztével pedig állunk a szuvenírként hátrahagyott tömérdek fehér lárvabőrrel (exuviummal) beborítva. Mindeközben a nőstények a lárvabőrből kirepülve (náluk nincs szubimágó alak) kényelmesen a folyó fölött várják a kész hímeket. A párzás után kezdődik a nőstények kompenzációs repülése: folyásiránnyal szemben repülnek 3-4 km-t, így ellensúlyozva az áramlás miatti lesodródást, hogy a tojásokat oda rakhassák le, ahol maguk is fejlődtek. Végül következik a tojásrakás, és ezzel lényegében minden fontos feladatot teljesítenek.

A tiszavirág lárvája, amely 3 éven keresztül fejlődik az agyagos partfalban, mielőtt kirepülne.

Hím szubimágó a parton az utolsó vedléshez megkapaszkodva. Egyes szóbeszédek szerint elfogyasztva egészen kellemes, édeskés ízű, leszámítva a kesernyés potrohvégi függelékeket…

A hím szubimágó kifejlett, párzóképes imágóvá vedlése, lépésről lépésre.

A vedlés után hátrahagyott lárvabőr (avagy szaknyelven exuvium).

Kirepüléskori hajbavaló.

A bátor kolléga.

A hímek gyűrűjében valahol egy nőstény.

Akár nyári zivatarnak is tűnhet. A hanghatás is: a több százezernyi csapkodó szárny hangja olyan, mint a zápor cseppjeinek surrogása a fák levelein.

Tiszavirágszőnyeg a vízfelszínen, avagy tápláló lakoma a halak számára. Mivel a tiszavirág kiváló halcsali, rajzásakor sok horgász egész évre bespájzol belőle (ami védett fajról lévén szó, teljesen illegális, így a vízirendőrök bőszen osztják is ilyenkor büntetéseket).

Néhány tiszavirággal kapcsolatos publikáció:

Kriska, Gy. – Bernáth, B. – Horváth, G. (2006): A tiszavirág (Palingenia longicauda, Ephemeroptera) fénypolarizáció alapú vízdetekciója: van–e polarotaxisa a tiszavirágnak? – Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 14: 151–162.

Polyák, L. – Lengyel, Sz. – Málnás, K. – Prill, É. – Kriska, Gy. – Horváth, G. (2010): Emberi létesítmények hatása a tiszavirág-állomány [Palingenia longicauda (Olivier, 1791)] nagyságára és ivararányára. – Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 21: 177–188.

Tittizer, T. – Fey, D. – Andrikovics, S. – Nagy, B. – Regős, S.J. – Milinki, É. (2008): A tiszavirág [Palingenia longicauda, (Olivier, 1791)] visszatelepítése néhány németországi folyóba. – Acta Biologica Debrecina Supplementum Oecologica Hungarica 18: 181–190.